A halogatásról…
Ma még nem kezdem el, majd holnap…ma még pihenek, aztán majd holnap beleállok a feladatba… de hát ma mindig ma van, holnap pedig majd holnap lesz..
Az önismeretre nincs megfelelő idő, megfelelő alkalom, megfelelő állapot. Az önismeret itt, most, ma kezdődik, abban a pillanatban, amikor meghozod azt az alapvető döntést, hogy elég volt.
Elég volt abból, hogy mindig ugyanazt a helyzetet éled meg, ugyanazokkal a problémákkal szembesülsz, ugyanolyan párkapcsolatot teremtesz meg magadnak.
Elég volt abból, hogy mindig ugyanazt a helyzetet éled meg, ugyanazokkal a problémákkal szembesülsz, ugyanolyan párkapcsolatot teremtesz meg magadnak.
Hogy addig mit csinálsz? Halogatsz. Feltetted már magadnak a kérdést, hogy miért halogatod önmagad megismerését? Persze, erre sokféle válasz létezik, de azért valljuk meg: a mélyben alapvetően csak néhány tényező munkál:
- A lustaság – tudod, hogy erőfeszítést kéne tenned, s azt is, hogy bár egyszerű, de nem könnyű
- A kényelem – tudod, ha elkezded, vége eddigi kényelmes strucc politikádnak, akkor bizony szembe kell nézned önmagaddal
- A félelem – félsz attól, hogy kiderül, mennyire nem az vagy, mint akinek mutatod magad. S talán ez az egyik legnagyobb visszatartó erő.
Mondd csak, mitől félsz?
Hogy kiderül, nem is vagy olyan okos, mint amilyennek képzeled magad? Vagy amilyennek mások előtt mutatod magad?
Hogy kiderül: te is ember vagy, te is tévedhetsz?
Hogy rádöbbensz arra, hogy elszúrtál egy csomó mindent az életben? Hogy csalódsz magadban, vagy mások csalódnak majd benned, ha megtudják, valójában ki is vagy?
Az önismeret a halogatás abbahagyásával kezdődik.
Tudod mit? Ne tervezgess. Ne gondolkozz, ne agyalj. Kezdd el. Ma. Most. Itt. Mire várnál még?
Megosztás
